Gabriel García Márquez kolumbiai író (1927. március 6. -  ), A szerelemről és más démonokról című művét 1994-ben adták ki először, és 2009-ben ugyanezzel a címmel a mozivásznon is megjelent. Furcsamód, a főszereplők azóta se lepték el a könyvesboltok polcain lévő könyvek borítóit, ahogy azt megszokhattuk minden sikerkönyv adaptálása után.

Rövid ismertetőm a könyv tartalmáról:

Már az első oldalon felüti fejét a bonyodalom, amikor a főszereplőnőt megharapja egy „szürke kutya, homlokán fehér folttal”. A hősnőnk, Sierva María de Todos los Ángeles tizenkét éves, és gyönyörű hosszú, dús vörös haja van. A lánnyal nem foglalkoznak a szülei, ezért a néger rabszolgáik társaságában tölti a legtöbb idejét, velük alszik, megtanulja a nyelvüket, a hagyományaikat. A harapást ameddig tudják, titkolják, de miután fény derül az esetre, elindul a találgatás, hogy vajon elkapta-e a veszettséget Sierva María. Habár a szülei egyre többet foglalkoznak vele emiatt, és nagyon sok orvos próbálja „meggyógyítani”, sajnos ezekbe a kúrálásokba betegedik igazán bele. Amikor rosszabbodik a helyzet, elviszik a Santa Clara-kolostorba, ahol később több ördögűzést kellett átszenvednie. A pap, Cayetano Delaura, akit felkérnek a szertartásra, barátságot majd később az egyház által elítélendő érzelmeket táplál a kislány iránt. 
Nem szeretném elárulni a végét, de talán mindenki sejti, hogy mi lesz a leány életének, és tragikus szerelmének a sorsa. Egy könyv, amelynek olvasása alatt megbotránkozunk, aztán mégis megbocsátunk. Marquez gyönyörűen festi le a tájat, az embereket a szavaival. Betekintést nyújt egy idegen ország kultúrájába, múltjába, a(z elvakult) vallásosságba. 

Noha ez nem a legismertebb Marquez-mű, nem kevésbé lebilincselő. Ajánlom mindenkinek! 10/10