A történetet Robert Benton filmrendező klasszikus (Kramer vs. Kramer, 1979) interpretációjából ismerjük, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep aranyszobrocskával díjazott alakítását élvezhetjük. A Belvárosi Színházban Nagy Ervin (Ted Kramer) és Kovács Patrícia (Joanna Kramer) kapták a főszerepet. Corman saját maga írta át színpadi változatra regényét, kicsit átalakítva azt. A jelenlegi darabban a feleséget sokkal jobban megismerjük, a mai felfogás szerint modernizálva a női és férfi szerepeket, szemben a filmmel, ahol Ted Kramer a hirtelen magára hagyott apuka karakterének története volt előtérben. Az átértelmezést talán az is indokolja, hogy az eredeti darab születése óta eltelt több mint 30 év alatt a nők, az anyák szerepe, az ideális családmodellről vallott felfogásunk gyökeresen megváltozott. Vajon jól van ez így, vagy rosszul? Ez a produkció nem segített eldönteni a kérdést.
A gyermek megszületésekor kezdődik a darab, bepillantva az ismert, elismert ám roppant fárasztó életbe, a depressziós feleség minden nappal növekvő elégedetlenségével szembesülünk. Komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy megértsük Joanna motivációját, miszerint akárcsak Ibsen Nórája, ő sem bír tovább a „babaházban" élni. A feleségnek hiányzik a nagyvilág, a társaság, a munka, ráadásul valaha művészi ambíciókat is dédelgetett, Ted állandóan dolgozik, alig kommunikálnak, akkor is csak a férj sikereiről, így Joanna hat év „szenvedés" után elhagyja férjét és kisfiát. Olyannyira sikerült a női karaktert előtérbe tolni, hogy szinte nem tudjuk sajnálni a férjet, amikor végül egyedül marad a gyerekkel. Sajnos nem lett túl szívbemarkoló a szituáció, sőt gyakran inkább komikus volt. A színészek színpadi tevékenységét sokszor jellemezte a fel-alá szaladgálás, ami rendkívül zavaró volt. Sőt a Belvárosi Színház védjegyévé váló „vágásként" funkcionáló dallamok most is túl hangosak voltak és sokszor nem lehetett hallani tőle a szöveget.

Manapság gyakori a régi történetek újraértelmezése, ezt az átalakítást is jó ötletnek tartom (főleg üzleti szempontból). A darab próbál magyarázatot adni a feleség lépésére, ám én mégsem érzem elégségesnek a csúcspontnak tekinthető pillanatot, azt a nem túl sikeresen kidolgozott feszültséget, amit a becsomagolt bőrönd jelentene. Kicsivel több érzelemmel, szívbemarkoló párbeszéddel pityeregtünk volna. Tényleg, sem sírásra, sem nevetésre nem ingerelt minket a darab.
A kisfiú, akit most Házi Zajzon alakított (egyébként négyen vannak a szereposztásban Billyként: Házi Zajzon, Házi Zsombor, Lukács Marcell, Gerő Soma) a korához képest nagyon közvetlen és ügyes volt. Nagy Ervin viszont – mint Dustin Hoffman „magyar arca" – nem volt Ted Kramer, nem tudott eléggé belemélyedni a szerepbe, ahogy más előadásokban is láthattuk: Nagy Ervin mindig Nagy Ervin marad. Kovács Patrícia, aki egy nagyon tehetséges fiatal színésznő, egy kicsit zavartnak tűnt, mintha nem tudta volna eldönteni, hogy mennyire élheti bele magát a depressziós édesanya szerepébe, ennél sokkal több lehetne!

Néhány szóval megemlíteném a promóciós plakátot is, amit csak távolról neveznék sikeresnek, hisz benne van a széttépett kép = szakítás szimbóluma, de az, hogy egy jól láthatóan gyermekkéz tépi szét a családi idillt, azt reprezentálja, hogy a gyermek szakítja szét a szülőket, ami teljesen ellentétben áll a színházban bemutatott jelenséggel, miszerint a férj a probléma elsődleges forrása. Arról nem is beszélve, hogy a valóságban se lehet egy ártatlan gyermekre fogni a válást. Rossz lépésnek tartom ezt a plakát készítőitől.

Szereplők:
Nagy Ervin / Kovács Patrícia / Házi Zsombor / Házi Zajzon / Lukács Marcell / Gerő Soma / Cseh Judit / Egri Márta / Mertz Tibor / Ficzere Béla
Producer: Orlai Tibor
Rendező: Rába Roland

A Kramer kontra Kramer egész nyáron műsoron lesz a Belvárosi Színházban.
Előadások:
2012. június. 27. 20h
2012. június. 28. 20h
2012. június. 29. 20h
2012. június. 30. 20h
2012. július. 2. 20h
2012. július. 3. 20h
2012. július. 4. 20h
2012. július. 10. 20h
2012. július. 11. 20h